Francois Villon: Apró képek balladája
Tudom, mi tejben a légy,
tudom, ruha teszi az embert,
tudom, az új tavasz mi szép,
tudom, mely gyümölcs, merre termett,
tudom mely fán mily gyanta serked,
tudom, hogy minden egy dolog,
tudom a munkát, lusta kedvet,
csak azt nem tudom, ki vagyok.
Tudom az urak nyakdíszét,
tudom, melyik ruha mi szerzet,
tudom, ki gazda, ki cseléd,
tudom, mily fátyolt kik viselnek,
tudom a tolvaj- s kártyanyelvet,
tudom, tortán él sok piszok,
tudom, mely csap mily bort ereszthet,
csak azt nem tudom, ki vagyok.
Tudom ló s öszvér erejét,
tudom, mit érnek, mit cipelnek,
tudom, pénz szava szép beszéd,
tudom, hol mérik a szerelmet,
tudom, mit higgyek a szememnek,
tudom, Róma mit alkotott,
tudom, hogy a cseh mért eretnek,
csak azt nem tudom, ki vagyok.
Mindent tudok hát, drága herceg,
tudom, mi sápadt, s mi ragyog,
tudom, hogy a férgek megesznek,
csak azt nem tudom, ki vagyok.
(Szabó Lőrinc fordítása)
Lukács Bence: Áltudományos vers
Légyvér a légycsapón
Légvárak a takarón
Gyűrődések a betonban
Vákuumban ha bomba robban
Némán pörögnek a testek
Erők ha egymásnak esnek
Schrödinger macskája ha nyávog
Kinyiffan ha kalkulálod
Légvárak a takarón
Gyűrődések a betonban
Vákuumban ha bomba robban
Némán pörögnek a testek
Erők ha egymásnak esnek
Schrödinger macskája ha nyávog
Kinyiffan ha kalkulálod
Szerelem: részeg kémikus
A magány ezoterikus
A boldogság vudu baba
Szurkálod mégse megy soha
Áltudományos árkokon
Üldöz tovább a fájdalom
Hörpintesz, hogy 'Isten, isten..
Csillag tetkók a hátadon'
A magány ezoterikus
A boldogság vudu baba
Szurkálod mégse megy soha
Áltudományos árkokon
Üldöz tovább a fájdalom
Hörpintesz, hogy 'Isten, isten..
Csillag tetkók a hátadon'
Kakaóvajas álmokon
Adekvát délutánokon
Mikor marasztal az asztal
És egy bakelit vigasztal
UFO-k jönnek elrabolni
Zöld fényben sok ócska holmi
'Csak ezt a dalt még' - kéred őket
És kezdesz összepakolni
Adekvát délutánokon
Mikor marasztal az asztal
És egy bakelit vigasztal
UFO-k jönnek elrabolni
Zöld fényben sok ócska holmi
'Csak ezt a dalt még' - kéred őket
És kezdesz összepakolni
Barna Sára: Erőgyűjtő novemberre (Papának)
Süvít Budapesten a novemberi szél,
-Mi az? Hogyhogy mindjárt megint tél?-
belefúj az mindenhova,
lyukba, házba, hangulatba!
A klinikák padlóin is csoszog a gazember,
(az utcaseprő szegény, beteg ember).
-Mi az? Hogyhogy mindjárt megint tél?-
belefúj az mindenhova,
lyukba, házba, hangulatba!
A klinikák padlóin is csoszog a gazember,
(az utcaseprő szegény, beteg ember).
De akkor 16 éve, hogy élek,
ennek örülj Papa, kérlek!
Tudom, hogy hétköznapok kellenek,
de ahhoz kell a nem kellemes,
és míg túl leszel a nehezén,
jusson eszedbe Ady neve még!
ennek örülj Papa, kérlek!
Tudom, hogy hétköznapok kellenek,
de ahhoz kell a nem kellemes,
és míg túl leszel a nehezén,
jusson eszedbe Ady neve még!
Otthon a házi krémesen csámcsogunk.
Verset írni hogyan is kell?
Ezt meg kell beszélnünk még egyszer!
A Barca meccsek el nem fogynak,
Messi előtted csak gólt mer,
hajrá, hajrá! Hallod Papa?
Már át is vészeltük a novembert!
Ezt meg kell beszélnünk még egyszer!
A Barca meccsek el nem fogynak,
Messi előtted csak gólt mer,
hajrá, hajrá! Hallod Papa?
Már át is vészeltük a novembert!
nagyon szép a versed Sári! puszi Sári
VálaszTörlésköszönöm szépen!
Törlésnagyon szép!
VálaszTörlésköszi!!
VálaszTörlés