nosztalgiaforever

Még kedden mondtam a Mamának, hogy nagyon hiányoznak a kettes programjaink, amiket régen egyfolytában űztünk. Úgyhogy szerdán sokat voltunk együtt, először a Bosnyák téri piacra mentünk, ami nekem nagyon nosztalgikus volt, mert rég voltam ott vele vásárolni, és újra rájöttem, hogy mennyire szeretek a  piacon lenni.

Mondjuk sok hasznomat nem lehetett venni, mert fotóztam, és gyönyörködtem a helyben, míg a Mama vásárolt.

Szóval én a mobilommal csináltam a képeket (jaj, de jó lenne már egy fényképezőgép!), és kérdezgettem a néniktől, hogy szabad-e. Egy fiatalabb nő, mondta, hogy fog küldeni nekem még szebb képet, amin még szebb az árúja. Igaz, hogy még nem küldött, de vicces volt a jelenet. Habár drágán árult, úgyhogy csak egy padlizsánt vettünk, meg azért is, mert én a néniknél szeretek vásárolni, a kevésbé rendezett pultoknál.

(de nem tagadom, hogy ez gyönyörű volt!)

Aztán kimentünk a másik részre, és ott is hú de jó volt!!!!

                                          régen mindig innen akartam az összes árut felvásárolni...:)

és azt hittem, hogy csak ez az egy hely létezik, ahol cipőt lehet venni. mindig innen kaptunk, egy Bosnyák téri kisboltból, ahol az eladónéni nagyon aranyos.

Aztán délután a Ligetbe mentünk, ami persze még nosztalgikusabb volt, mivel itt töltöttem az egész (kis)gyerekkoromat. Hihetetlen, hogy mennyi emlékem van már, így (majdnem) 16 évesen is. És az is hihetetlen, hogy olyan vagyok, mint egy idős néni, mert egyfolytában nosztalgiázom. A mi édes Városligetünket is mennyire elhanyagoljuk, erre is szerdán jöttem rá! Nagyon jó volt a séta, és két percenként megálltunk valahol, mert én visítoztam, hogy ez volt a "színpad" a "mászófa" a "Szobor" a "Kődombok", itt volt a régi játszó, amit már leromboltak, és hú de kicsi lett, és szedjünk gesztenyét!

Amúgy tényleg hihetetlenül gyönyörű volt az őszi Liget!

                                           
                                            Ezt a szobrot mindig megmásztuk a Samuval.

 
 És itt a Kődomb, amit imádtunk, csak közben elvették a körülötte lévő játszóteret, mert veszélyes volt.. De a három domb megmaradt. Ezek mellesleg tényleg nagyon veszélyesek, irtóra csúsznak. Persze mi imádtuk megmászni őket, habár emlékszem, hogy a legnagyobbat nekem csak sokára sikerült. Nagyon örülök, hogy még megvannak!

Az Oktogonig elsétáltunk, kisebb megszakításokkal.( könyvesbolt, pisi, forrócsoki)

Köszi Mama! Ez jó volt!