2014. április 24., csütörtök

hiszekegy

Azt hiszem, hogy ma mentem utoljára a bátyámmal együtt iskolába.
Azt hiszem, hogy ez engem jobban megvisel, mint őt.
Azt hiszem, hogy az is engem visel meg jobban, hogy a Virág és ő ballag.
Azt hiszem, hogy engem minden változás megvisel.
Azt hiszem, hogy sosem fogom elfelejteni, hogy milyen lassan fűzi a cipőjét reggel, amikor késésben vagyunk.
Azt hiszem, hogy az is fog hiányozni, hogy miatta épphogy beérünk vagy elkésünk.
Azt hiszem, hogy egyedül én már nem is akarok nyomorogni a hetes buszon.
Azt hiszem, hogy talán az az egyik legrosszabb, hogy pár nap múlva nem mondhatom, hogy a bátyám és én is madáchosak vagyunk.
Azt hiszem, hogy ha már végre blogot írok, nem csak nyolc mondattal kellene elintézni.




                                             Virággal is volt ám utolsó közös suliba menésünk:)

2014. január 16., csütörtök

nyelvsztori

Elszökött a nyelvem. Egyszerűen megunta és elment.
Aztán hamarosan hűségesen jelentkezett: azt mondta, szűkös volt neki bennem. Ő beszélni akart mindenkivel. És igenis, mindenről! Semmit sem akart kihagyni!
Körülutazta a világot, mindenütt járt. (Persze jó egy nyelvnek, nem kell az utazásért fizetni...)
Kis idő múlva különböző csatornákon és a hírekben az én nyelvemet mutatták!

" Egy ismeretlen eredetű nyelv buzdítja a világ különböző országaiban jogai megvédésére a népet"
" Gyógyító hatású beszédet mond a súlyos járvány sújtotta városokban egy ismeretlen nyelv"
"Reményt sugároz mondanivalójával világszerte a hirtelen hírnévvel megáldott nyelv"
"Kiváló vitapartnerre találtak az ismeretlen eredetű nyelv személyében"

Ámulva hallgattam a tévét, olvastam a híreket.
Ez ugyancsak az én nyelvem lenne? Buzdít? Meggyőzőképes? Reményt sugároz?
Óriási büszkeség fogott el. Nyomban tájékoztattam volna őt, hogy milyen nagy örömet okoz idehaza, de mivel épp nem volt nyelvem, ezt nem tudtam megtenni.
Eközben így gondolkoztam: milyen sokra hívatott, nem csodálom, hogy elment! Itthon nem lehetett túl izgalmas neki, meg aztán nem is volt sok dolga egy kis beszélgetésen, felelésen és veszekedésen kívül. Nyilván nagyobb szabadságra vágyott. Nem is tudtam haragudni rá.

Arra, hogy hetek, hónapok vagy évek teltek el szótlanul, nem emlékszem.
Nem gondoltam volna, hogy a nyelvem egyszer kibeszéli magát és hazatér.

Egy nap mégis beállított és folytatta kiruccanása előtti életét. Annyit mondott csak szűkszavúan: hazajöttem.
Én pedig azt mondtam vele, hogy jó.


2013. november 12., kedd

elhanyagolhatatlan tudnivalók 16. életévem utolsó napján

'Ha Ön 1996. November 13-án született, életkora pontosan tizenhat év és háromszázhatvannégy nap. Születése óta eltelt 6208 nap (ez 886.9 hétnek felel meg). 
Születésnapja Szerdai napra esett, horoszkóp jele: Skorpió.
Idén még nem volt szülinapja, következő születésnap 1 nap múlva lesz. Utolsó szülinap óta 364 nap telt el."

Köszönöm, ezeket nem tudtam.
Csak azt, hogy jó volt 16 évesnek lenni.


2013. október 8., kedd

csak el kell kezdeni

" Az Andrássy úton egy kereskedő kiáll a boltajtóba, sógorával beszélget. Á, nem megy ez sehogy- micsoda világ, kérlek, már ez a nyakkendő se megy, ami bombasiker volt, gyapjúból...az az író is, aki akart venni fél tucatot, nem látom két hónapja, azt mondják, megdagadt a feje... hiszen nem is csoda a mai világban"

Három hónapja csak fejben írom a blogomat.
Most ezzel a Karinthy idézettel és az ősszel készült mobilos képeimmel elkezdem a tényleges blog írást. Mert csak el kell kezdeni.










































2013. július 3., szerda

2013. június 28., péntek

1.

boldog szülinapot blog! olyan jó, hogy már egy éve vagy!
és most írok először külföldről, ez az ajándék!:)

sok puszi berlinből

2013. június 24., hétfő

fellélegzett

Ugye a nyár már csak olyan, hogy a dolgok fellélegeznek.
Ma éjjel éppen Budapest lélegzett fel-én úgy képzelem, hogy mindenki egyszerre- a kánikula enyhülése miatt.
Én is nyugodtabban aludtam, nem volt 'mindjármeghaloknemkapoklevegőtsehogysejó' forgolódás, és örültem, hogy most mindenki kipihenheti pár napos fáradalmait. Az időjárás megadta magát, szerintem annyit emlegette  mindenki, hogy elege lett, és adott esőt. Pedig csak pár napig próbált kárörvendve nevetni rajtunk, hogy 'nahh ezt akarták áprilisban'.
Tény, hogy ezt csak így tudom írni, hogy kapok levegőt a szobámban, de én szeretem ezt a júniusi hetet, amit egyik évben sem úszunk meg. Ide- oda ragadunk, mindenki nyivákol, és látjátok, még egy blogbejegyzés harmada is a melegről szól, de van egy jó hangulata is. Főleg a fellélegzés. Mert utána annyira nagy öröm az enyhülés, hogy csak vigyorogni tud az ember! Tegnap még le is kameráztam éjjel háromkor a zuhogó esőt.

A nyár, akkor is a fellélegzés időszaka, amikor június 14-én kiléptünk a Madáchból, és talán legnehezebb iskolai évem után minden szabadság belém áramlik, amikor az elsőre fürdünk nyáron a szabadban, amikor rájövök, hogy bármeddig alhatok másnap, és amikor az összes tizedikes iskolai szenvedés a kukában landol.

Amúgy nagyon hamar bele lehet szokni ebbe a lélegzésbe. Minden napból észrevétlenül kipattan egy újabb  jó élmény, ide-oda rohangálok, hülyeségekre is időt szakítok, újra megszeretem Budapestet, mer iylenkor nem börtön, hanem lehetőség, barátnőzöm, cseresznyét eszem, végre rendet rakok a szobámban,  és egyfolytában áldom a nyarat, mint a védőszentemet.

Aztán azért is fellélegzem, mert még annyi minden vár rám. Idén rövidre, de annál jobbra sikerült a koranyári 'budapestelésem'. Egy hét, de ebbe bele próbáltam préselni minden jót, és habár imádom ezt az időszakot, jól esik, h most minden hamarabb kezdődik, és én augusztusig igazából nem leszek itthon.
A szobámat itt hagyom, és mindent, és ez azért is jó, mert azt hiszem, így tudom eléggé szeretni, ha nyáron őt is hagyom fellélegezni.:)

Holnap lesz az utolsó júniusi napom Pesten, és az is már Berlinre hangolva, úgyhogy, mielőtt megimádnám a  német fővárost ezekkel a képekkel  puszilom sokszor Budapestünk(és Horány) szuper helyeit és embereit ja és mindent, aminek köze van a nyárhoz. :)

                                                 
itt: utolsó napok a Madáchban, még évzáró nem volt, de ha valakit érdekel, akkor a bizonyítványom: fizika-2, matek-3, kémia,földrajz,biosz, töri, tesi, rajz, német, szorgalom, magatartás-4, ének, angol, irodalom, nyelvtan-5

                                               


                                                     d- betűm az osztályterem falán



                                         Blanki hullahoppozik az én hullahoppommal Horányban..:)


                                                  össze vannak nőve a kis nyunyuk


                                                      utazom


                                              a Péter meg a Sári meg a Blanka ugr



                                                                 versenyzők a Rökkben


                                  Képző, pózolok a Csönge grafikájával, amiből semmi sem látszik a képen


                             a Rebekáról nagyon sok kép kell, mert nyafog, h írjak róla, és én így oldom meg
                                             (de amúgy nagyon aribari)




                                              szia szobám, jó pihenést!:)


                                                              járunk a sínen

                                                        köszönjük a Fővárosi Vízműveknek


                                                           király Múzeumok Éjszakája Dórival


                                                               cuki Julcsi



                                                        toitoirebekadunailovenyár



Mindenki lélegezzen fel, mert nyár van, és én imádom a nyarat, és szerintem enyém a legegészségesebb tüdő.:))